|
Mikor leülök imádkozni, nem mindig kész a lelkem
arra, hogy imákat mondjak. Csak a vágy van
bennem, hogy kapcsolatba kerüljek Istennel. Hogy
közel érezzem Jézust. Az Ő jelenlétére
vágyakozom, kezembe veszem a Krisztusfüzért, és
csak nézem az isteni Jézust jelképező
aranygyöngyöt. És sóhajom a Vele való egységre
Felé száll. Ezután vagy csendben maradok,
bármilyen ima nélkül, vagy innen már sokkal
jobban megy a többi ima is, vagy éppen felállok
és mást teszek, ha nincs több időm. De ilyenkor
úgy állok fel, hogy jó volt imádkozni, jó volt
az Együttlét! |
